Habarás

   

A habarás liszt és víz keveréke. A vizet tejjel, tejföllel egészíthetjük ki. A habarás készítésénél úgy járunk el, hogy egy tálba tesszük a lisztet, hozzáadjuk fokozatosan a vizet, tejet, vagy tejfölt és habverővel szép simára kavarjuk. Minden esetben leves szűrőn átszűrve adjuk az ételekhez. A habarás ne legyen sűrű, mert különben a levesben apró galuskák keletkeznek. A habarással az ételeket csak egyszer főzzük fel, ezért a főzés végén adjuk az ételekhez.

Barna rántás

A lisztet sötét zsemleszínűre, barnára pirítjuk. Ez a rántás az ételeknek már jellegzetes ízt ad és a színét is megbarnítja. Egyes rántott levesekhez, hagymamártáshoz készítjük.

A rántásban cukrot is szoktak pirítani, amellyel a színét az ételeknek barnítjuk és a rántás karamellízét fokozzuk. A barnarántástól - ha túl van pirítva a cukorral - az étel keserű ízű lesz.

A rántás lehet híg, zsírosabb és sűrűbb, kevésbé zsíros. Készíthetünk rántást, zsír nélkül is, szárazon. Ilyenkor a lisztet zsír nélkül pirítjuk, kihűtjük és azután engedjük fel hideg vízzel. Az ételekhez megszűrve adjuk. A zsírt külön adjuk az ételbe.

Száraz rántást készítünk, ha olajjal főzünk, mert az olaj magas hőfokú sütése közben kellemetlen ízanyagok mennek át az ételbe.

A rántáshoz sok esetben fűszereket is adunk. Ilyenek: hagyma, paprika, zöldpetrezselyem, fokhagyma. A fűszerekkel a rántást már nem sokáig piríthatjuk, mert megégnek és kellemes ízüket elveszítik.

Zsemleszínű rántás

   

Ennél a lisztet kisebb mértékben pirítjuk meg és az ételek ízét a keletkező pörzsanyag már befolyásolja. Ezt a leveseknél, főzelékeknél, paradicsomos ételeknél, legtöbb mártásnál általánosan használjuk.

Világos színű fehér rántás

A lisztet a zsírral, vagy vajjal csak addig forrósítjuk, amíg a liszt sárgás színét elveszíti és átfehéredik. Ilyen rántást készítünk a fehér-mártásnak (besamel), krémleveseknek.

Rántás készítése

  

Sertészsír, libazsír, vaj, vagy olaj és liszt keveréke. A zsírt megforrósítjuk, hozzáadjuk a lisztet és együtt forrósítva, gyakori kavargatással a rántást megpirítjuk. A pirítással nyers ízét a liszt elveszíti, karamellizálódik, az íze megváltozik, az ételeknek jellegzetes ízt és színt ad. A forró rántást hideg vízzel, a hideg rántást meleg vízzel engedjük fel. A vizet fokozatosan adjuk hozzá és állandóan kavargatjuk, hogy csomós ne legyen. A rántás készítésének többféle fokozata van, mely függ az ételek fajtájától és az ízléstől.

Az ételek sűrítése

Ételeinket általában liszttel sűrítjük, amit többféle módon alkalmazunk.

(Lásd.: Konyhatechnika)

Ételleírások - Adagolás négy személyre

Ételleírásainkban gazdasszonyaink megismerkedhetnek a mai korszerűsített magyar konyha legáltalánosabban használt és néhány különlegesebb ételével. Az ételek többsége általában könnyű technikával készül, de a változatosság szem előtt tartásával olyan ételek is találhatók, mint pl. a felfújtak, leveles-vajastészta, majonézes saláták, pástétomok, amelyeknek elsajátítása kívánatos lenne, hogy az egyhangúságból a háziasszonyok kiemelkedjenek és konyhatechnikájukat továbbfejlesszék.

Az ételek elkészítésének technikája és alkalmazása az egyes részek bevezető soraiban vannak leírva. Azért úgy használjuk a könyvet, hogy ezeket előbb tanulmányozzuk, mert a recepteknél nem térünk ki a technika minden részletére. A fűszerezés egyénenként és vidékenként változó, azért azt mindenki ízlés szerint változtathatja. Úgyszintén a megadott mértékek az étkezők száma szerint módosíthatók. Tanácsos, hogy a kezdő gazdasszony a legegyszerűbb ételeknél is mindent és mindig mérjen ki, mert ez sok anyagpazarlástól menti meg. Ahol nincsen mérleg, a következő hozzávetőleges tájékoztatást adjuk a leggyakrabban előforduló anyagok súlyáról:

     Liszt, 1 csapott evőkanál                                                                     1 dkg

     Liszt, egy tetejes evőkanál                                                                  2 dkg

     Liszt, 1/2 liter                                                                                        35 dkg

     Cukor, egy csapott evőkanál                                                              1 dkg

     Cukor, egy tetézett evőkanál                                                              2 dkg

     Kockacukor, 4 kocka                                                                            2 dkg

     Só, egy csapott kávéskanál                                                                1 dkg

     Zsír, 1 csapott evőkanál                                                                       2 dkg

     Zsír, 1 diónyi                                                                                          2 dkg

     Zsír, 1 tojásnyi                                                                                       6 dkg

     Levese tányér tartalma a hajlásig                                                    20 dkg

     Egy csésze tartalma                                                                     20-25 dkg

     Egy vizespohár tartalma                                                              20-25 dkg

A főzés időbeosztása

A főzésnél igen fontos a helyes időbeosztás, hogy percnyi pontossággal készüljön el minden. Az idővel való takarékosságnak a főzésnél fokozottabb mértékben kell érvényesülnie, mert a dolgozó nő ideje kevés és nagyon ki van mérve, amit a háztartásra fordíthat.

Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogy mennyire érvényesülhet a helyes időbeosztás, és kiszámított idővel, hogyan lehet egy háromfogásos ebédet négy személyre elkészíteni 7 negyed óra alatt.

Igaz, hogy a feltüntetett ebéd egyszerű konyhatechnikával készül, de azért elég sokfelé leköti a figyelmet és gyorsaságot kíván. Az étlap-táblázat fa- és széntüzeléses tűzhelyet vesz számításba, de két égős gázrezsóval is éppen úgy megvalósítható. A táblázat a munka és az idő beosztását szemlélteti, aminek alapján bármilyen más étrendet hasonló rendszerességgel összeállíthatunk és az idő ésszerű beosztását megvalósíthatjuk.

Lehet, hogy a kezdő gazdasszony eleinte sokszor ráfizet idővel és anyaggal, de a figyelem, erős akarat, a munka szeretete és a gyakorlat rövidesen meghozza az eredményt és igen sok öröme lesz a jól végzett munkában.

  

Egy háromfogásos ebéd elkészítésének idő- és munkabeosztása

Étrend	Anyagkimérés	Előkészítés		Előkészítés			Befejezés
	1. negyedóra	2. negyedóra	3. negyedóra	4. negyedóra	5. negyedóra	6. negyedóra	7. negyedóra
Zöldség-leves	40 dg leveszöldség 3 dg zsír zöldpetrezselyem	Zöldség-tisztítás	Zöldség-darabolás, hagyma-vágás	Zöldség-párolás	Zöldség-pirítás, felöntés	Burgonya-lé hozzá-adás, főzés	Gombóc-befőzés
Májgom-bóc	15 dg máj 1 tojás, 2 dg zsír hagyma, liszt, morzsa		Májreszelés	Lefedve	Hagyma-pirítás, összeállítás	Pihen	Tálalás
Kirántott sertés-szelet	50dg sertéscomb 10 dg zsír 1 tojás 5 dg liszt 10 dg morzsa		Hússzele-telés, ki-verés, be-sózás	Hidegen lefedve	Bundázás, zsír-előkészítés. Sütés	Sütés	Tálalás. Savanyú-ság elő-készítése
Burgonya hab	80 dg burgonya 3 dg zsír 3 dl tej, só	Burgonya-hámozás	Vízforralás. Burgonya- darabolás	Főzés	Főzés	Leöntés, kikavarás	Tálalás
Almás lepény	1 kg alma 10 dg cukor fahéj	Alma-tisztítás, szeletelés	Lefedve	-	-	-	Szeletelés, tálra rakás, lehintés
	30 dg liszt 20 dg vaj 5 dg cukor 1 tojás 2 dg cukor			Tészta-össze-állítás, töltés	Sütés	Sütés

3. Befejező eljárások, tálalás

Az ételek elkészítéses után munkánk még nem ért véget. Sok esetben az ételek teljes befejezése, közvetlenül a tálalás előtt történik. Így a levestészták befőzése, mártások hígítása, tejföl hozzáadás, főtt tészták vegyítése, sütemények felvágása, kiborítása. Ilyenkor vigyázzunk arra, hogy a kellő időt eltaláljuk, nehogy a tálalás előtt túl korán végezzük el az utolsó simításokat, mert az ételek elveszítik élvezhetőségüket. Pl. a levestészta elázik, a mártás besűrűsödik, a pecsenyék, köretek elszáradnak, a meleg tészták kihűlnek. Ha azonban a szükség megkívánja, gondoskodjunk a készételek melegen tartásáról. Így az edényeket állíthatjuk egymásra, vagy helyezzük forró vízzel telt tepsibe; ez a vízfürdő. Sütőcsőbe csak lefedve tegyük az ételeket, mert könnyen kiszáradnak, a sütő ajtaját hagyjuk nyitva. A hidegen tálalandó ételeket hideg helyen tartsuk.

Tálalás. A tálalás műveleteihez tartozik a hús-szeletelés és tálra rakás, a köretek elrendezése és díszítése, a levesek, főzelékek kiöntése, meleg pudingok, felfújtak kiborítása, meghintése. Ezeket nem végezhetjük el egyszerre. A húsokra a mártásokat közvetlenül akkor öntjük, amikor asztalra tesszük, különben kihűl, elpárolog, besűrűsödik. A reszelt sajtot is asztalra helyezéskor hintjük az ételre, mert különben megolvad. A tálalóedények jó melegek legyenek. A levest, főzeléket előbb tálaljuk, mint a húsokat, mert ezek nem hűlnek ki olyan hamar.

Sok gazdasszony munkamegtakarításból nem fordít gondot a tálalásra és lábosban, vagy fazékban tálalja fel az ételt. Nemcsak az ünnepi asztalnál fontos a gondos, ízléses, tiszta terítés és tálalás, hanem a mindennapi étkezésnél is. Ételeink értékét nagymértékben növeli és az étvágyat fokozza a gondosan megterített asztal és az ízléses tálalás. A pecsétes, piszkos abrosz elkedvetlenít, az egész kedélyre rossz hatással van. Nagyon gazdaságos, a ma már könnyen beszerezhető nylon abrosz, amit tiszta abroszra helyezünk és naponta lemoshatunk.

Az asztalnál, evés közben lehetőleg derűs legyen a hangulat. A jó hangulat az étkezésnél, a jó emésztés egyik feltétele.

2. Előkészítő eljárások

   

Az előkészítés után következik az anyagok további feldolgozása a megfelelő kiegészítő műveletekkel, amelyek átmenetet képeznek a tulajdonképpeni sütés-főzéshez.

Idetartozik az anyagok vegyítése, tűzdelése, töltelékek elkészítése, töltés, rétegezés, összerakás, megformálás, tésztafelverés, kikavarás, fűszerezés, pácolás. Természetesen ezek a műveletek nem szükségesek minden esetben, hanem csak a készítmények természete szerint. Vannak anyagok, amiket az előkészítés után mindjárt főzhetünk vagy süthetünk. Pl. zöldségleves, egybesült, vagy szelet-húsok.

A megfelelően előkészített nyersanyagoknak következik a főzése, sütése, amikor azok kisebb-nagyobb hőhatás következtében nagy változáson mennek keresztül és a nyers élelmiszer kész étellé válik.

Az előkészítő eljárásoknak négy módszere van: főzés, párolás, pirítás, sütés.

Főzés. Főzés közben az anyagokat bő vízben forrásig hevítjük, több vagy kevesebb ideig 100 fokon tartjuk az anyagokat, amíg a növényi vagy állati rostok megpuhulnak és élvezetessé válnak. Így a megfőzés ideje hosszabb. A főzésnek is vannak fokozatai: pl. hús-, burgonyafőzés.

Forralás, amikor a folyadékot forrpontra hevítjük és tűzről levesszük. Pl. tej, bor forralása.

Forrázás, amikor a megmosott anyagot csak belemártjuk, vagy leöntjük forró vízzel. Főzelékek, saláták forrázása.

Abálás. Az anyagokat gyengén forró vízbe tesszük, de forrpontig nem hevítjük, csak hosszabb ideig benne tartjuk. Abáljuk a szalonnát, füstölt húsokat, halat, hurkát stb.-t.

Főzés alatt az egyes tápanyagok megváltoznak. A hús és tojás fehérjetartalma megalvad, fehér színűvé válik, a liszt keményítőtartalma megduzzad, az anyag megszaporodik, a főzővizet megsűríti. A zsírszövetek hosszas főzés után kioldódnak és a felületen gyűlnek össze. Az ételek vitamintartalma a főzés következtében csökken.

Nemcsak vízben, hanem tejben is főzünk, amelyben a főzés tovább tart. Ezért, ha tejben főzünk ki valamit, pl. rizst, főtt tésztát, vízzel vegyítsük. hamarább forr a víz, ha az edényt lefödve tartjuk, de ha már forr, a tüzet csendesítsük, csak éppen forrásponton tartsuk az anyagokat. Ez áll elsősorban a levesfőzésre.

Párolás. A párolás kevés víz hozzáadásával történik, az anyagok csaknem a saját levükben puhulnak meg fedő alatt. A gyengébb rostozatú főzelékféléket, húsokat, zsír hozzáadásával pároljuk. A párolás a korszerű főzésnek egyik lényeges eljárása, mivel ezalatt az ásványi anyagok kevésbe oldódnak ki, az ételek pedig sokkal kellemesebb ízeket kapnak, mint a főzés által. Párolással az anyagok hamarabb megpuhulnak, és kevesebb tüzelőanyagot igényelnek. Pl. a rizs, miután a főzővízben felforr, a tűzhely szélére húzva, vagy más forrásban levő edény tetejére helyezve, saját gőzében megpuhul.

Pirítás. A pirítás kevés forró zsírban történik, amikor az anyagok felületén kellemes ízű pörzsanyagok keletkeznek. Pirítani szoktuk a hagymát, némely zöldségfélét (sárgarépát levesbe), a rántást. A hirtelen sült (natur) szeleteknél is a pirítás technikája érvényesül. Szárazon is pirítunk, pl. a kenyeret.

Sütés. A sütést sütőcsőben, forró zsírban, tűzhelyen, vagy nyílt parázs fölött végezzük (rostonsütés). A legnehezebb konyhatechnikai művelet. Igen nagy gondot és tudást igényel, hogy a sütés kellő idejét és hőfokát eltaláljuk. Sütés alatt az anyagok belsejében és a külső felületén kellemes ízű anyagok keletkeznek. Kellő figyelem vagy szakértelem nélkül végzett sütésnél az ételek kiszáradnak, megégnek, és értékes ízanyagok vesznek el.

A zsírban sütésnél, a zsír mindig forró legyen, hogy az anyagok felületén keletkező sült réteg ne engedje ki a belső nedveket. Ez áll elsősorban a húsok zsírban sütésére.

A száraz hőben (sütőcsőben) sütésnél is keletkeznek kellemes ízű pörzsanyagok a felületen. A sütőben sült húsokat kevés zsírban sütjük, és a levével állandóan locsoljuk, hogy a magas hő következtében ki ne száradjon.

A túl magas hőfoknál a zsírok elégnek, íze kellemetlenné, keserűvé, avas ízűvé válik. Különösen az olajban sütésnél óvakodjunk a túlhevítéstől. Ételeink leírásában mindenütt részletes utasítást adunk az egyes ételek sütésére.

1. Előkészítő eljárások

    

A munkát az anyagok kiválasztásával kezdjük. A háziasszonynak ismernie kell, hogy a készítményekhez miféle nyersanyagokat válasszon ki, amit aszerint vásárol meg. Így más húst választunk a levesnek, mint a pecsenyének és megint mást a pörkölthöz.  A kelt tésztához sima lisztet, a piskótához grízes lisztet, míg a mézes tésztához barna lisztet is vehetünk. A krémekhez csak a legfrissebb vajat használhatjuk, míg a tésztákhoz a kevésbe friss vaj is megfelel. Az anyagokat lehetőleg egyszerre mérjük ki és azokat tányérba, kis kosárba rakva tálcán, vagy asztalon helyezzük el, s utána a mérleget tegyük a helyére. Bár a kimérés történhetik kanállal, bögrével, pohárral is, ahol a pontos méret nem feltétlenül szükséges.

Az előkészítő munkákhoz tartozik az anyagok tisztítása. Válogatással készítjük elő a zöldségféléket, úm. a spenótot, sóskát, száraz főzelékeket. A táplálkozásra alkalmatlan anyagokat eltávolítjuk.

Mosással tisztítjuk meg a nyersanyagokat a szennyeződéstől, sártól, homoktól. A mosás történhetik egyszerű megmosással, áztatással, vízváltással, folyóvízzel, vízsugárral. Pl. a burgonyát megmossuk, a spenótot, sóskát, gombát többszöri vízváltással mossuk addig, amíg a vízben homok többé már nem ülepedik le. A salátát, kelkáposztát vízsugárral, folyóvízzel mossuk.

Hámozással eltávolítjuk a zöldségek, gyümölcsök élvezhetetlen külső héját.

Kaparással a gyökérféléket tisztítjuk, úm. sárgarépa, petrezselyemgyökér stb.

Kimagvalással a gyümölcsök, paradicsom, tök magvait távolítjuk el.

Kopasztással, perzseléssel az állatok tollait, szőreit távolítjuk el.

Kibelezéssel eltávolítjuk a baromfi és hal belső részeit.

A lehártyázás, kicsontozás szintén tisztítási művelet.

A tisztítási művelet után az ételek darabolása következik.

Darabolással az ételek főzését, sütését megkönnyítjük, gyorsítjuk, egyben megadjuk az egyes anyagok formáját is. Ez rendesen előírás szerint történik.

Szeletelés. A zöldségfélét, burgonyát, húst, hagymát szeleteljük. Azonkívül a darabolással kisebb-nagyobb kockákra, karikákra, metéltre vágunk, felezünk, negyedekre, cikkekre vágunk, az anyagokat tördeljük, reszeljük, áttörjük, daráljuk.

Az előkészítő eljárásokhoz tartozik még a liszt szitálása, kovászkészítés, húsok besózása, kötözése.

Az előkészítő munkák közben minden hulladék-anyagot egy kis kosárban gyűjtsünk össze és azonnal távolítsuk el a felesleges eszközöket. A húsdarálót, vágódeszkát, késeket azonnal mossuk el, vagy helyezzük a mosogatótálba és az asztalt töröljük tisztára.

A főzés munkamenete

   

Főzésnek nevezzük mindennapi kifejezéssel azokat a konyhatechnikai eljárásokat, amelyek segítségével a táplálékul szolgáló nyersanyagokat átalakítjuk ételekké, azoknak kellemes, új ízeket és tetszetős formát adunk. Ide tartozik a nyersanyagok kiválogatása, lemérése, tisztítása, mosása, darabolása, formálása, fűszerezése, a lazítás, keverés, gyúrás, párolás, főzés, pirítás, sütés, hűtés, ízesítés, szeletelés, tálalás, díszítés. Ezekkel az eljárásokkal ételeinket élvezetessé tesszük, valamint az emésztés munkáját is elősegítjük.

A gondos háziasszony pár napra előre elkészíti az étlapot, számot vet a szükségletekkel és a hozzávalókat, amennyire lehet, egyszerre beszerzi. Sok kezdő háziasszony esik abba a hibába, hogy a sok tennivaló között nem látja a dolgok rendszerét és így több időt tölt el a munkával, mint kellene. Hogy rendszert teremtsünk munkánkban, a főzés menetét három szakaszra bontjuk:

1.    Előkészítés.

2.    Elkészítés ( a kiegészítő eljárásokkal).

3.    Befejezés - tálalás.

A család jövedelmének beosztása

   

Legtöbb helyen a család jövedelmének beosztása a gazdasszony gondja. A jövedelem beosztásánál azt kell tekintetbe venni, hogy mi az elsőrendű érdek, mik az életszükségletek, így: élelem, lakás, fűtés, világítás, ruházat, gyermeknevelés. Először ezt elégítsük ki s csak azután következhetnek a halasztható másodrendű kiadások, mint a szórakozás, üdülés, berendezések pótlása stb. Mindezeket a kiadásokat a jövedelemhez kell mérni és aszerint beosztani. Az elsőrendű szükségleteken belül is a legmesszebbmenő takarékossággal kell összeállítani költségvetésünket, egyiket sem léphetjük túl a másik rovására. Így pl. nem vonhatjuk el családtagjainktól a szükséges tápláló ételeket fényűzőbb ruházkodás miatt. A jövedelem beosztása, vagyis a költségvetés egyénenként és családonként igen változó. Egy fiatal házaspár költségvetésében az elsőrendű szükségletek mellett nagy tételként szerepel a lakás berendezésének a kiegészítése, rádió, szőnyeg stb. vásárlás. Többgyermekes családnál nagyobb tételt jelent az élelmezés, a gyermeknevelés.

Mindig gondoljunk az előre nem látott kiadásokra, s legyen egy kis megtakarított pénzecskénk. Ezt legkönnyebben elérhetjük, ha naponként vagy hetenként filléreket gyűjtögetünk egy perselybe, valami meghatározott célra, befőzésre, ajándék vásárlásra, vendéglátásra, nyaralásra. Ha komolyabb beszerzésre gyűjtünk, pl. bútorra, rádió vásárlásra, fektessük összegyűjtött forintjainkat takarékkönyvbe. Erre a takarékosságra rászoktathatjuk már kis gyermekeinket is, az iskolai takarékbetét-intézményén keresztül. Sok gyermek egész tanéven át vásárolja összegyűjtött fillérjeiből a takarékbélyegeket és ebből fedezi kirándulási, üdülési költségeit, vagy akár egy kerékpárra is össze tudja gyűjteni pénzecskéjét, amit máskülönben könnyen szétszórna kevésbe hasznos dolgokra.

Nem elég azonban a költségvetést elkészítenünk, hanem azt be is kell tartanunk. Ha valamelyik tétel az előirányzott összegnél mégis többet igényelne, azt máshonnan kell behozni ami már a gazdasszony ügyességétől, leleményességétől függ. A költségvetés egyensúlyát a háztartási naplóval ellenőrizzük. A háztartási naplóba naponta írjunk be minden bevételt és kiadást. Ezen keresztül láthatjuk, mikor léptünk túl a megengedett határon, vagy hol van még lehetőségünk a pénzköltésre. Nem szabad sajnálni erre a fáradságot. Egy jó gazdasszony mindent ceruzával és papírral mérlegel, mindenhez számvetést készít. Így költségvetését mindig egyensúlyba tudja tartani.

A gazdasszony konyhája és feladatai 3.

   

Látjuk, hogy sok nehéz, fáradságos munka vár a nőre a háztartásban, hogy családja jólétét és boldogságát szolgálja. Hogy ennek a feladatnak eleget tudjon tenni, szükséges a helyes idő- és munkabeosztás.

Takarékoskodjunk az idővel! Az idő pénz! Minden munkát meggondolva, tervszerűen, következetes sorrendben végezzünk. Így elkerülhetünk sok felesleges lépést. Pl. ne akkor tisztítsuk a kályhát, amikor a szoba már ki van takarítva. Főzés előtt mindent egyszerre készítsünk elő, hogy munka közben ne kelljen pincébe, szobába, kertbe, esetleg boltba szaladgálni. Több napra elkészíthetünk rántást, sőt zsírban pirított hagymát is, gondosan letakarva.

A rendszerint megismétlődő munkát végezzük nagy figyelemmel, végül is szokássá válik és mindig nagyobb könnyebbséggel, rövidebb idő alatt készül el.

Egyszerűsítsük a munkát! Ma sok lehetősége van egy gazdasszonynak arra, hogy jól bevált háztartási eszközökkel, gépekkel végezze a munkáját, amellyel sok időt megtakaríthat. Pl. vízvezeték, villanyvasaló, villanyrezsó, gáztűzhely, háztartási gépek, kész élelmiszerek és konzervek, csak helyesen tudjon vele élni. Az ügyesség, gyorsaság, rendszeres munka mind a háztartási munkák egyszerűsítését szolgálja.

Takarékoskodjunk az erőnkkel! Az ésszerűen beosztott munkánkkal testi erőnket kíméljük. Nem fontos a sok lótás-futás, hanem minden lépésünk legyen kiszámítva. A jó beosztással elkerülhetjük a felesleges izgalmakat, amelyek a gazdasszony idegeit gyöngítik, ha pl. valami nem készülne el idejében. Az ésszerű idő- és munkabeosztással elérjük, hogy kevés erőkifejtéssel nagyobb teljesítményeket végezhessünk. Pontosan számítsuk ki mindennek az időtartamát és akkor nem esünk abba a hibába, hogy a lényegtelennél sokat időzünk, a lényegessel meg elkésünk.

Óvjuk lábainkat minden felesleges állástól és járkálástól. A gazdasszony lapos sarkú cipőben dolgozzon. Ha lehet mindent végezzen ülve. Zöldség, gyümölcsféléket, burgonyát mindig ülő helyzetben hámozzon. A tészta keverését, borsó, bab szemezését is mindig kényelmes ülőhelyzetben végezzük. Ügyeljünk arra, hogy asztalunk, amelyen dolgozunk, ne legyen túlságosan alacsony, vagy magas, mert ha munka közben ágaskodni kell, sok felesleges erőt pazarolunk. Minden felesleges fáradtságtól kíméljük meg magunkat, hogy munkaképességünket fenntartsuk.

Küzdjünk a feledékenység ellen! Ez különösen a fiatal gazdasszonyok hibája, akiknél még hiányzik a megszokás, és sok felesleges izgalmat okoz. Pl. elfelejt gondoskodni egy munkaszüneti napra a kenyérről.

Biztosítsunk magunknak szabad időt a művelődésre, társadalmi munkára, sportra. Készítsünk magunknak napi, heti és évszaki időbeosztást és ahhoz szigorúan alkalmazkodjunk.

A gazdasszony munkájába a családtagokat is vonja be, Már a 8-10 éves gyermek is segítségére lehet. Ha serdülő lány van a háznál, őt is rá kell nevelni a háztartási munkákra, mert ennek később igen nagy hasznát veszi. Sőt a férfiaknak is oszthatunk ki nekik való munkát, mint vízhordás, fahordás, tűzrakás, beszerzés, stb. Ezt ma már a legtöbb férfi szívesen meg is teszi, kivált ha felesége a házon kívül, a termelőmunkában is részt vesz. A közösen végzett munka minden családtag számára sok örömet jelent.

A gazdasszony konyhája és feladatai 2.

Fordítsunk gondot a konyhaedényeink megóvására. Tea, tej, kávé főzésére tartsunk külön edényeket. Mosogatás előtt az ételmaradékokat kevés vízzel öblítsük ki az edényekből, vagy kenyérhéjjal töröljük ki (ez mehet a moslékba) és utána mossuk el bő meleg vízzel. Az edényeket meleg vízzel öblítsük, mert így hamarabb szárad. Előbb a poharakat, kávés, teás, porcelánedényeket, evőeszközöket, végül a lábosokat, fazekakat mossuk. A kormos edényeket finom szitált hamuval, vagy Vimmel súroljuk meg. Az evőeszközöket szintén Vimmel vagy finom kőporral dörzsöljük, külön e célra tartott ruhával, vagy száraz parafa dugóval. A mosogatóruhát is jól öblítsük ki meleg szódás vízzel és terítsük ki száradni. Mindenfajta edénynek külön törülgető ruhát tartsunk. Így külön legyen pohár-, tányér- és edénytörlőnk, melyet használat után szárítsunk meg. Az asztal lapját is súroljuk le Vimmel, vagy kőporral és töröljük meg szárazra. A még meleg tűzhelyet újságpapírral dörzsöljük át, így megtartja a színét. Ha kihűlt, vasporral fényesítsük ki, a fémrészeket sidolozzuk meg, a konyha kőpadozatát mossuk fel, s a kézimunka terítőket terítsük fel. Utána jól szellőztessük ki a konyhát.

Nagy kérdés a háztartásban a tűzhely. Hogyan főzzünk a leggazdaságosabb hőkihasználással? Nagyon sokfajta tűzhely van ma használatban: a fa- és széntüzelésű tűzhelyeken kívül petróleum-, villany-, gáztűzhelyek. A nagyvárosok asszonyai előnyben vannak, mert könnyebben hozzájutnak a leggazdaságosabb gáztűzhelyhez és sütőhöz. Ezek vidéken is eléggé el vannak terjedve, de azért a háziasszonyok nagy többsége a fa- és széntüzeléses tűzhelyet használja, amelyek közül az újabb gyártmányok szintén igen gazdaságos hőkihasználásra készülnek.

Az éléskamra is a konyha tartozéka, azért ezt is tartsuk rendben. Mindennap seperjük fel. Szükség szerint mossuk fel, hetenként a polcokat és befőttes üvegeket is törölgessük le. Szellőztessük rendszeresen a kamrát és végjük a felmelegedéstől. Meleg ételeket csak kihűlés után raktározzunk az éléskamrában. Legyen mindig otthon a legszükségesebb tárolható élelmiszerekből, fűszerekből és főzelékfélékből. Vizsgáljuk felül mindig, hogy mi szorul utánpótlásra és akkor nem kell sok időt vesztegetni az örökös bevásárlásra. A papírzacskókba vásárolt élelmiszereket borítsuk üvegekbe, vagy bádogdobozokba, mert a zacskó könnyen kiszakad és az anyag kárba vész.

Heti nagytakarításkor a bútorokat langyos, szappanos vízzel mossuk le, a kilincseket fényesítsük ki. Havonta egyszer a szekrényeket belülről is törölgessük át, a polcok papírjait is cserélgessük ki, az ajtót és ablakokat mossuk le, a kőpadozatot súroljuk fel. A szekrény tisztántartását nagyon megkönnyíti, ha a polcokat viaszosvászon takaróval látjuk el.

Konyhánkban a kézmosásra legyen külön szappan, körömkefe és törülköző a gazdasszony számára, amit a főzés alkalmával használ. Munka közben semmit ne dobjunk a földre, hanem a hulladékot gyűjtsük kis kosárba, vagy papírosba és azonnal távolítsuk el, különben a legyek reágyűlnek. Főzés alatt rend és tisztaság uralkodjék a konyhán. Csak az legyen elővéve, ami használatban van. Rakjuk a piszkos edényeket mosogatótálba és főzés közben, időnként mosogassuk el. A padlót annyiszor törüljük fel, ahányszor szükséges. Ne tartsunk a konyhában soha mosatlan edényt, amit estétől reggelig tartogatunk. ha a munka és tisztaság szeretete megszokássá válik, a mosogatást is gyorsan, szívesen végezzük és soha nem lesz oka a gazdasszonynak arra, hogy piruljon rendetlen konyhája miatt.

A forró edények fogására használjunk fogóruhát. Nagyon alkalmas a fogókesztyű. Nyakba akasztható, két kis flanelből készült, egyujjas bő kesztyű, ami mindig kéznél van.

Főzés alatt a fejünket kössük be, tegyünk magunk elé tiszta kötényt.

A gazdasszony konyhája és feladatai 1.

  

A konyha a gazdasszony tükre, a család élelmezésének központi helye. Ebből következik, hogy annak ragyogó tisztának kell lennie. Életkörülményeink sok helyen úgy alakulnak, hogy a konyha nemcsak az ételek készítésére szolgál, hanem egyúttal étkező helyiség is, sőt nappali és gyermekszoba. Ez a lakókonyha. Ilyenkor a konyha egyik sarka a főzőhelyiség, többi része a gyermekek játszó helye és egyúttal a gazdasszony más irányú munkaterülete is. Előnye, hogy a gazdasszony munka közben szemmel tarthatja gyermekeit, a terítéssel, felszolgálással járó fáradtságtól mentesítve van. Télen egy tűzhely melegénél melegedhetik az egész család. Akár lakókonyháról, vagy csak egyszerűen konyháról beszélünk, annak berendezése és tisztán tartása nagy feladatot ró a gazdasszonyra.

Első követelménye a konyhának a jó világítás és szellőztetés. Ne legyen a tűzhely a konyha legsötétebb részében. Az esti világítást külön villanykarral oldjuk meg, mert a félhomályban végzett munka a főzés rovására megy, és nagyon megerőlteti a szemet.

A konyha bútorzatának elhelyezkedésénél legyünk tekintettel a gazdasszony munkájára, hogy felesleges járkálással ne pazarolja erejét. Ami a főzéshez kell, az mind egy helyen legyen. Egy sarokba helyezzük a tűzhely közelébe a konyhaasztalt, mosogatót. Jó szolgálatot tesz egy kis faliszekrény, amelyben a leggyakrabban használt eszközök mindig kéznél vannak. Kívánatos, hogy a konyhafal másfél méter magasságban körös-körül, de legalább a tűzhely közelében olajozott, esetleg csempézett legyen. Ezt gyakran le lehet mosni és nem kell mindig meszelni a falat. Igen célszerű, ha a fal és a padló találkozása ívelt, így sarkaiban nem húzódik meg a por, piszok. A padló köves, vagy cementes legyen, hogy napjában többször fel lehessen mosni. A konyhaasztal, vagy munkaasztal legcélszerűbb, ha szétnyitható, nagyobb munkák – rétes nyújtás, vasalás részére. Helyes, ha a gyúródeszka az asztallap alatt van elhelyezve, így a por nem lepi és helyet sem foglal. Az asztal lapját eternit, vagy bádoglap fedje, mely könnyen lemosható. igen fontos a konyhaszék. Ne sajnáljuk a költséget külön konyhaszék csináltatására, mely magasabb a rendes méretnél, lábtartóval van ellátva és munka közben nem erőlteti meg a testet. A konyhaszekrény legyen célszerűen berendezve. Tartsunk mindent zárva, okos helykihasználással. Így nem kell feleslegesen keresgélni, ide-oda rakosgatni. Konyhaeszközt ne tartsunk a falra felakasztva.

Szerezzük be mindazokat a konyhaedényeket és eszközöket, amelyek a család létszámának megfelelően a főzés zavartalanságát biztosítják. a legszükségesebb konyhaedényeken kívül lássuk el háztartásunkat olyan konyhai segédeszközökkel is, amelyek munkánkat megkönnyítik, gyorsítják és a főzést is gazdaságosabbá teszik. Így az aprótészták sütésénél gyorsabban haladunk, ha van legalább két egyforma nagyságú sütőlemezünk. Az ételek tálalásához széles, lyukas tálalólapot, az áttörésekhez drótszita, a krémek kiszedéséhez celluloid habkártya, citromnyomó, cukorhintő, tojásvágó, konzervnyitó, több oldalú reszelő, galuskaszaggató, kenyérpirítórács, hosszúkás alakú tortaforma, őzgerinc forma, meleg ételek alá való fémrács, kavarótálak, késfenő kő stb. Mindezek beszerzése nem jelent nagy összeget, de a munkában időt és erőt nyerhetünk. Szerezzük be az egyszerűbb, korszerű konyhagépeket. Lássuk el a konyhát mérleggel, mert ezzel sok anyagot takaríthatunk meg.

Különböző korcsoportok és foglalkozási ágak élelmiszer-szükséglete

II. sz.

Különböző korcsoportok és foglalkozási ágak élelmiszer-szükséglete

1 főre 1 hétre

Korcsoportok, munkakategóriák	Kenyér	Liszt, dara	Tej, tejtermékek	Hús, húsneműek	Szalonna, zsír, olaj, vaj
	g	g	mlit	g	g
1-2 év	600	300	4200	280	180
3-5 év	1000	400	4200	400	300
6-9 év	1500	500	4200	500	350
10-14 év	1750	600	3500	600	400
15-19 év	2800	800	3500	910	420
Ipari tanulók	3500	900	3500	1400	480
Nem dolgozó felnőtt	2400	600	2000	840	300
Ülő foglalkozású	2800	800	2100	910	350
Terhes- és szoptatós anya	2800	800	4200	900	350
Középnehéz munka	3500	900	2800	1100	450
Nehéz testi munka	3500	1300	2800	1400	700
Igen nehéz testi munka	4200	1500	2800	1600	850
Egyetemi hallgatók	2800	900	3500	1200	420

Korcsoportok, munkakategóriák	Tojás*	Burgonya	Zöldségfélék	Hüvelyesek	Gyümölcs	Cukor
	g	g	g	g	g	g
1-2 év	100	1000	1200	-	1000	350
3-5 év	150	1000	1000	35	1000	420
6-9 év	150	1200	1200	70	1000	420
10-14 év	150	1400	1400	100	1200	450
15-19 év	200	1800	1800	140	1500	400
Ipari tanulók	200	2100	2100	180	1500	400
Nem dolgozó felnőtt	120	1400	1400	150	700	400
Ülő foglalkozású	150	1800	1800	180	1000	400
Terhes- és szoptatós anya	150	1800	1800	150	1500	400
Középnehéz munka	200	2100	2100	200	1000	400
Nehéz testi munka	200	2400	2400	250	1200	450
Igen nehéz testi munka	200	3000	2400	300	1500	450
Egyetemi hallgatók	200	1800	1800	140	1500	400

*Egy tojás súlya kb. 50 g.