Kezdő és Haladó háziasszonyoknak is ajánlom ezt a könyvet!
Már több mint 25 éve főzök, de még mai napig használom.

Egy kis segítség az oldal használatához.
Ha "témakörönként" akarsz keresni -> használd a címkéket,
Ha konkrétan egy ételt keresel -> a jobb oldali sávban, lentebb található listákat.

2012. december 22., szombat

2. Előkészítő eljárások

   
Az előkészítés után következik az anyagok további feldolgozása a megfelelő kiegészítő műveletekkel, amelyek átmenetet képeznek a tulajdonképpeni sütés-főzéshez.
Idetartozik az anyagok vegyítése, tűzdelése, töltelékek elkészítése, töltés, rétegezés, összerakás, megformálás, tésztafelverés, kikavarás, fűszerezés, pácolás. Természetesen ezek a műveletek nem szükségesek minden esetben, hanem csak a készítmények természete szerint. Vannak anyagok, amiket az előkészítés után mindjárt főzhetünk vagy süthetünk. Pl. zöldségleves, egybesült, vagy szelet-húsok.
A megfelelően előkészített nyersanyagoknak következik a főzése, sütése, amikor azok kisebb-nagyobb hőhatás következtében nagy változáson mennek keresztül és a nyers élelmiszer kész étellé válik.

Az előkészítő eljárásoknak négy módszere van: főzés, párolás, pirítás, sütés.
Főzés. Főzés közben az anyagokat bő vízben forrásig hevítjük, több vagy kevesebb ideig 100 fokon tartjuk az anyagokat, amíg a növényi vagy állati rostok megpuhulnak és élvezetessé válnak. Így a megfőzés ideje hosszabb. A főzésnek is vannak fokozatai: pl. hús-, burgonyafőzés.
Forralás, amikor a folyadékot forrpontra hevítjük és tűzről levesszük. Pl. tej, bor forralása.
Forrázás, amikor a megmosott anyagot csak belemártjuk, vagy leöntjük forró vízzel. Főzelékek, saláták forrázása.
Abálás. Az anyagokat gyengén forró vízbe tesszük, de forrpontig nem hevítjük, csak hosszabb ideig benne tartjuk. Abáljuk a szalonnát, füstölt húsokat, halat, hurkát stb.-t.
Főzés alatt az egyes tápanyagok megváltoznak. A hús és tojás fehérjetartalma megalvad, fehér színűvé válik, a liszt keményítőtartalma megduzzad, az anyag megszaporodik, a főzővizet megsűríti. A zsírszövetek hosszas főzés után kioldódnak és a felületen gyűlnek össze. Az ételek vitamintartalma a főzés következtében csökken.
Nemcsak vízben, hanem tejben is főzünk, amelyben a főzés tovább tart. Ezért, ha tejben főzünk ki valamit, pl. rizst, főtt tésztát, vízzel vegyítsük. hamarább forr a víz, ha az edényt lefödve tartjuk, de ha már forr, a tüzet csendesítsük, csak éppen forrásponton tartsuk az anyagokat. Ez áll elsősorban a levesfőzésre.

Párolás. A párolás kevés víz hozzáadásával történik, az anyagok csaknem a saját levükben puhulnak meg fedő alatt. A gyengébb rostozatú főzelékféléket, húsokat, zsír hozzáadásával pároljuk. A párolás a korszerű főzésnek egyik lényeges eljárása, mivel ezalatt az ásványi anyagok kevésbe oldódnak ki, az ételek pedig sokkal kellemesebb ízeket kapnak, mint a főzés által. Párolással az anyagok hamarabb megpuhulnak, és kevesebb tüzelőanyagot igényelnek. Pl. a rizs, miután a főzővízben felforr, a tűzhely szélére húzva, vagy más forrásban levő edény tetejére helyezve, saját gőzében megpuhul.

Pirítás. A pirítás kevés forró zsírban történik, amikor az anyagok felületén kellemes ízű pörzsanyagok keletkeznek. Pirítani szoktuk a hagymát, némely zöldségfélét (sárgarépát levesbe), a rántást. A hirtelen sült (natur) szeleteknél is a pirítás technikája érvényesül. Szárazon is pirítunk, pl. a kenyeret.

Sütés. A sütést sütőcsőben, forró zsírban, tűzhelyen, vagy nyílt parázs fölött végezzük (rostonsütés). A legnehezebb konyhatechnikai művelet. Igen nagy gondot és tudást igényel, hogy a sütés kellő idejét és hőfokát eltaláljuk. Sütés alatt az anyagok belsejében és a külső felületén kellemes ízű anyagok keletkeznek. Kellő figyelem vagy szakértelem nélkül végzett sütésnél az ételek kiszáradnak, megégnek, és értékes ízanyagok vesznek el.
A zsírban sütésnél, a zsír mindig forró legyen, hogy az anyagok felületén keletkező sült réteg ne engedje ki a belső nedveket. Ez áll elsősorban a húsok zsírban sütésére.
A száraz hőben (sütőcsőben) sütésnél is keletkeznek kellemes ízű pörzsanyagok a felületen. A sütőben sült húsokat kevés zsírban sütjük, és a levével állandóan locsoljuk, hogy a magas hő következtében ki ne száradjon.
A túl magas hőfoknál a zsírok elégnek, íze kellemetlenné, keserűvé, avas ízűvé válik. Különösen az olajban sütésnél óvakodjunk a túlhevítéstől. Ételeink leírásában mindenütt részletes utasítást adunk az egyes ételek sütésére.

Nincsenek megjegyzések: